Bánatos mangalányok érettségi előtt

Szeretnéd kipróbálni a Ryuumon Houzukimarut? 500 Ft - olvassuk egy félmeztelen, súlyos kardokat tartó srác hátán, aki a harmadik fotónál már megpihen, és nem emeli fel akácfából nyolc hónapon át faragott fegyverét. Az anime- és mangavilág hőseivel foglalkozó SakuraCon legnépszerűbb témája, a Bleach című manga egyik hősét jelenítette meg a srác, akinek óriási sikere van, folyamatosan fotózzák, mert a valódi program nem a Cosplay-verseny, a karaoke vagy a vásárlás, hanem ünnepeltetni magadat és sikeresen elkészített jelmezedet.

Egy érettségire készülő lány is erről beszélt, nem gondolta volna, hogy a két hónapos jelmezkészítés ekkora siker lesz. Csillogó szemmel vallotta be, még semmilyen munkáját nem becsülték meg annyira, mint amikor állt a jelmezversenyen a színpadon, és rajongtak érte. Szilveszterkor már beszerzett pár dolgot, mert a karácsonyi AnimeConon annyira rápörgött a karakterre. Most pózol, megkérdezi a fotózókat, hogyan álljon be, mert karakterének, a Tekkenből ismert Lilinek vannak ismert beállásai, például jobb kezét kecsesen kitartja. Saját kezüleg festette a textílt, varrt, bár "sok időt elvett a készülés az érettségire".

Színes és nagyon fiatal szubultúra

Míg Japánban az anime számít a mainstream kultúrának, addig nálunk csak folyamatosan növekvő szubkultúra, aminek megvannak a saját határai. Mint például az Expo területe, ahol a SakuraCont is szervezték, és amire nagyon-nagyon sokan mentek. Az animénél nincs a világon izgalmasabb és érthetetlenebb, sokszínűbb (akciótól a pornóig minden) kulturális termék, ami az utóbbi néhány évben komolyan jelen van Magyarországon is, tévécsatornával és rengeteg képregénnyel.

A Monster Hunter szupervonzó Kirinjének öltözött szervező lány, miután kiderült, hogy nem 15 éves, hanem 28, elárulta, néhány éve a saját baráti körével kezdtek el a mangákkal foglalkozni. A SakuraCon legalább egy pillanatra megmutatta, mit kezdünk a kulturális különbségekkel. Mert rengeteg van, amit lefordítunk magyarra, de vajon mit értünk meg abból a különösen kemény világból, amit megjelenítenek, ha nem abban nőttünk fel?

A népmese szerint az animék európai és így világszintű elterjedésének legszebb jele az volt, amikor egy japán újságíró 1993-ban Szarajevóban a Mickey egeres graffiti mellett Akirát látta egy félig lerombolt falon. Az Akira Japánban elképesztően népszerű, mainstream termék volt, a világ többi részén csak kis csoportoknak lett kultikus műve. Itt lett nyoma annak, hogy a japán kultúra teret nyer, ennek erős nyoma a Disney megállapodása a legnagyobb animegyártóval.

Itthon a legnépszerűbb a Bleach volt. A sárkánykezű fiúnak öltözött lány óriási türkíz színű szárnyakkal szintén ott tűnik fel. A sztori első hallásra sötét és izgalmas: egy Kuroszaki Icsigo nevű fiú véletlenül megszerzi egy halálisten erejét, ezért a rá ruházott hatalomnál fogva állandó munkájává válik az emberek megmentése a gonosz lelkektől, hogy nyugodtan menjenek a túlvilágra. Három film, rockopera, musicalek és videójátékok készültek a hatalmas sikerű képregénysorozat mellett.

Beöltözni, hogy magunknál többek legyünk

Az egész nap a Cosplayről (Costume play) szól: minél pontosabban hasonlítani a választott manga-, anime- vagy videojáték-karakterre, és nemcsak ruhát és kiegészítőt tekintve, hanem mosolyt és szomorú pillantást is. Az Expón az lóg ki, aki nem öltözött be, ellenben mindenki rengeteg időt áldoz arra, hogy a lehető legszuperebb legyen. Sajnos keveset láttunk az Animegaóból, amikor maszkot is húznak a versenyzők, hogy még jobban hasonlítsanak a rajzfilmfigurára.

A beöltözés több játéknál, mert a maszkok és jelmezek alatt nem ugyanazok vagyunk, mint a mindennapokban, ennek köszönhetően sokan sokkal felszabadultabban viselkednek, és a kiskorúak dohányzása és piálása is máshogy néz ki a szexisen kurvás neccharisnyás kislányok bűnbánó tekintete mellett. Combközépig érő lakkcsizmák és szoknya alól kivillanó fenekek között vagyunk. Megannyi Lolita mutogatja magát legálisan. Ezért különleges hely a SakuraCon: nem lászanak a korkülönbségek, a sminkeknek és jelmezeknek köszönhetően egykorú mindenki, nem ajánlatos ismerkedni, csúnya dolgokba szaladhatunk bele.

A kortalanság mellett sokan felfüggesztik nemi identitásukat is, lányok fiú karaktereknek, fiúk lányoknak öltöznek, nem kell meglepődni, ez a játék része. Amerikában és Európában persze alapvetően nem értjük ezt, történetileg, társadalmilag és kulturálisan is különbözünk ettől a hagyománytól, de tanuljuk, szokjuk. Sokak szerint, a japánok szerint is, komoly problémákat jelez az Otaku kultúrának nevezett jelenség, kutatják serényen. A kifejezést a manga- és animerajongókra használják, de az utóbbi években negatív jelentése is lett: Otaku Murderernek hívták azt a japán férfit, aki négy kislányt gyilkolt meg, erőszakolta meg testeiket; Akhibarában egy állását elveszítő fiatal srác vezetett egy teherautót emberek közé, heten meghaltak, tízen megsérültek; egy oszakai iskolában nyolc embert ölt meg és tizenötöt megsebesített egy 37 éves férfi. Itthon a Dragonball váltott ki érthetetlenül hisztérikus hangulatot, be is tiltották. Nem értjük a másik kultúrát, de a témával foglalkozni kell, mert a mi, európai hagyományainktól különbözően megy rá olyan tabukra, mint az erőszak és a szexualitás.